Lakáskeresésünk Glasgow-ban

Sziasztok!

Az egyik legfontosabb dolog az új élet kezdésekor az, hogy milyen lakást választunk magunknak. Hiszen abban fogunk élni, aludni, munkából „hazajárni”, stb.  Mielőtt kijöttünk volna, otthonról nézegettünk internetes oldalakon keresztül kiadó lakásokat.

Nagyon sok volt, de gondoltuk, hogy nem lesz olyan egyszerű ezt véghez vinni egy másik országból úgy, hogy meg sem nézhetjük élőben. Így írtunk egyik nagyon jó ismerősünknek, aki már 4 éve Glasgow-ban él, hogy tud-e valamit. Nagyon rendes volt és felhívta annak a lakásközvetítőnek a számát, ahonnan ők vették ki a sajátjukat, és rákérdezett. Le is beszélt nekünk egy időpontot arra a napra, amikor kiérkeztünk. Vagyis a második napra, hogy pontos legyek. Az első éjjelt egy Youth Hostel-ben töltöttük, másnap reggel mentünk el taxival a lakás elé találkozni a közvetítővel és az ismerősünkkel.

Így első látásra a lakásközvetítő nő rendesnek és kedvesnek tűnt –de hát végül is ez a munkája- nem is nagyon húzta az időt, felvezetett minket a lakásba. Nagyon izgultunk, hogy vajon milyen is lesz…

Nos, a kezdeti sokk az megvolt, ugyanis a lakás bebútorozatlan és üres volt, pedig „furnished” (bútorozott) lakást ígért nekünk, sőt minden olyan réginek tűnt… Kicsit mondhatni, hogy ijesztő volt így elsőre. Továbbá, a szobák kicsit dohosak is voltak és sötétek.  Ami letaglózott engem személy szerint, az a nappali volt. Az egész üres volt, egyetlen egy tárgy volt a szobában a falhoz tolva, egy régi, nagyméretű tévé, plusz volt egy hatalmas fekete csipkefüggöny az ablakon. Én megkérdeztem a nőtől, hogy ez egy „furnished” lakás? Erre ő azt mondta, hogy hát tud bútorokat szerezni, ha ragaszkodunk hozzá… Gondoltam magamban, hogy „inkább ne erőltessük”… Körbementünk nagyjából a lakáson, de nagyon nem is nézegettünk sokat, mert mindketten tudtuk, hogy itt nem lennénk képesek otthonosan érezni magunkat.

Ráadásul, mint kiderült, az árban is „hazudott”, ugyanis 350 fontot mondott nekünk, és a végére, mire végignéztük a lakást, már 400 volt. Ennyi pénz egy bebútorozatlan, hideg, dohos lakásért. Gondolom, tudjátok a választ, amit mondtunk neki. Kimenve a lakásból, elkeseredve, kicsit félve sétáltunk a nagy csomagjainkkal és az ismerősünkkel. Ő is kicsit csalódott volt, kicsit magára vette, hogy ő találta idézőjelesen ezt nekünk. De egy percig sem hibáztattuk. Lett egy jó ötlete, miszerint az egyik magyar pár épp abban az utcában lakott, szóval fel tudtunk menni hozzájuk kicsit lepakolni a bőröndünket, és megpihenni. Közben pedig az interneten kezdtünk el közösen újabb kiadó lakás után nézni. Nem volt egyszerű azonnal beköltözhetőt találni. 2 órás telefonálgatás után sikerült lebeszélni egy találkát aznapra egy lakásközvetítővel. Most már nem izgatottan, hanem kicsit félve mentünk el, ismerve az előző lakás állapotát. Csak reménykedni tudtunk.

Elérkezett az újabb találkozó ideje egy újabb ügynökkel. Ő is rendesnek és aranyosnak tűnt, érdeklődött felőlünk honnan valók vagyunk és így tovább… Majd felvezetett minket a második emeletre. Amint beléptünk a lakásba, most már a másik fajta sokkot élhettük meg, ugyanis ez a lakás kellemes hangulatú, világos, barátságos és teljesen bútorozott volt, ahogy ígérték. 

Glasgow-i lakás ajtó


Glasgow-i lakás fürdőszobája


Glasgow-i lakás hálószoba


Glasgow-i lakás konyhája


Glasgow-i lakás konyhája


Glasgow-i lakás nappalija kandallóval


Glasgow-i lakás vacsora lámpafényben


Glasgow-i lakás nappali



Nagyon megörültünk, és megkönnyebbültünk, jó volt körbe menni és végre egy ilyen lakásban lenni. Az ismerősünk is mondta nekünk, hogy ez a lakás még őt is meglepte, ő sem számított ennyire jóra. Komolyan, nem is számítottunk arra, hogy ennyire jó első lakásunk lehet majd. Nagyon szimpatikus volt nekünk a lakás, jól fel volt szerelve, és kényelmes és tágas is volt egy csendes nyugodt környéken. Minden tökéletesnek tűnt. Havi 340 fontért lehetett kibérelni és az összes további költségről tájékoztatott minket az ügynök nő a körbevezetés végén (deposit, ugye letét, meg az ügynökség, amit kér díj, hogy foglalkoztak velünk).

Egyetlen hiba volt csak ebben a tökéletes lakásban. Mivel nem volt még bejelentett állásunk, nem tudtunk bizonyítékot adni arra, hogy képesek leszünk-e fizetni a lakbért minden hónapban. Ezért kértek tőlünk egy „guarantor”-t. Itt is a barátunk jött a képbe, ugyanis az ő férjének van biztos állása. Beleegyeztek, hogy ők garantálják azt, hogy rendszeresen lesz fizetve a lakás, elvállalják a „guarantor” szerepét, hogy megkaphassuk a lakást. Hihetetlen nagy dolog volt ez tőlük, hisz személyesen csak 1 napja ismertek minket. Azóta is köszönjük nekik. Szóval ez is megvolt, csakhogy: Így kicsit kitolódott a lakásnak az ügyintézése, az eredeti 5 naphoz képest. Azt mondta a nő, hogy 5 nap kell, mire elrendeznek, felülvizsgálnak mindent, beleértve az ismerősünk bejelentett állásának a papírjait.

De 5 nap, akkor 5 nap. Gondoltuk… Befogadtak minket, az a kedves pár, nagyon jól elvoltunk velük, esténként kártyáztunk, játék konzoloztunk, jóba lettünk, közben vártuk az 5 nap elteltét. Letelt, semmi. Bementünk a lakásügynökséghez, azt mondták, még felülvizsgálják a bejelentett állás papírjait, kell idő, nem tudnak még biztos dátumot mondani a beköltözésre. Kicsit félve mentünk onnan vissza a barátunkhoz elmondani ezt nekik, hogy még kicsit ott kell maradnunk náluk, de nem bánták. Megint pár nap eltelt, semmi. Többször mentünk be személyesen, de hiába.
Akkor már másfél hét után kezdtünk félni, hogy még mindig nincs hol laknunk. Kellemetlenül is éreztük magunkat másnál, a saját nappalijukban laktunk.

Egyre jobban el voltunk szontyolodva, és lelkileg is megviselt minket a folyamatos bejárkálás az ügynökség irodájába, hogy mi a probléma, mire kell még várnunk… Hiszen, kifizettünk mindent nekik előre, ahogy kérték... Mint kiderült, utánajártunk a dolognak, azért húzódott el a papírmunka, mert az ügynökség a barátunk munkahelyéről várta az e-mailt, míg a munkahelyen pedig az ügynökségtől várták az e-mailt, ami a guarantor papírjaival kapcsolatos.  Végül, sikerült kiküszöbölnünk ezt a hibát, de ha mi nem jövünk rá, hogy ezek egymásra várnak, talán még a mai napig is várnánk rájuk…  Az ügyintézésben és a szervezésben eddig az a tapasztalatunk, hogy mindent egy kicsit túlbonyolítanak, és így kaotikussá válik minden, abszolút nem sietik el a dolgokat. Szóval végül, sikerült megkapnunk a lakás kulcsait olyan két hét csúszással, és beköltözhettünk… Szinte el sem hittük, hogy eljutottunk idáig, és hogy végre lett hol laknunk, és megkaphattuk a számunkra „tökéletes” lakást.

Követező cikkünkben pedig hasznos tanácsokat szeretnénk adni nektek, mikre érdemes odafigyelni a lakáskereséskor.  

Üdvözlet mindenkinek a Két Világ Közt-ből:

Gabi és Ruby 


Íme pár kép a lakásunkról, a beköltözés idejéből:


Glasgow-i lakás étkező
A nappalivá rendezett háló

Glasgow-i lakás nappalija ággyal
A hálóvá rendezett nappali :D

Glasgow-i lakás étkezője
Étkező

Glasgow-i lakás poszterekkel díszítve
Poszterekkel díszített szoba

Glasgow-i lakás előszobája
Előszoba

Glasgow-i lakás keresés
Már darts táblánk is van

Glasgow-i lakás cipős szekrénye
Cipős szekrény


Címkék: , , ,